MI FONTOS MOST? SZÜKSÉGLETEIM TOP 7-ES LISTÁJA - 53. VALLOMÁS

Az előző bejegyzésemben számot vetettem a tavaly összeállított 10-es szükségletlista állásával. Két hónapja fogalmazgatom, vizsgálom magamban, hogy mik MOST a legfontosabbak a számomra.  Én onnan ismerem fel a "legfontosabb" szükségleteket, hogy gyakran eszembe jutnak, vagy a nehéz helyzeteim gócpontjába kerülnek, ahogy Szentpéteri Julianna, EMK tanárom mondaná: megpiszkálódnak.

Két elem (a hitelesség és az önrendelkezés) egyértelműen a listán maradt, kettő átalakult (a kapcsolatból az összetartozás, illetve a rugalmasságból az egyensúly), és került három új elem a listámra: a szeretet, az elismerés és az egyenrangúság.

Nem megfeledkezve arról, hogy a szükségleteim pillanatról pillanatra váltakoznak, most arra szeretnék ránézni, hogy melyek azok, amelyek a legtöbb figyelmet kérik mostanában bennem, mik állnak a nehéz helyzeteim középpontjában. Nézzük tehát, hogy mi van MOST terítéken? Mik a legfontosabb szükségleteim 2020 októberében?

1. Összetartozás - a kapcsolattal együtt emlegettem az előző bejegyzésben. Kiemelkedően fontossá vált számomra az azonos értékrend, és ebben a melegség megélése, a támogatás és a közösséghez tartozás megtalálása, és az azért való cselekvés. Ez vonatkozik a szűkebb és tágabb családra, baráti társaságokra és vonatkozik a szakmai életemre is. Keresem azokat a helyzeteket, ahol megélhetem az összetartozás élményét, és észreveszem, hogy különösen mélyen érint és fájdalommal tölt el mostanában a hiánya. Biztos vagyok benne, hogy ez összefügg azzal is, hogy a kapcsolataim és kapcsolattartásom rendszere a COVID-dal átalakult. Erről írtam is itt. Annyi bizonyos, hogy összetartozásból inkább szűkösséget élek meg, mint bőséget. Ezért felkerül az új listámra.

2. Szeretet - bátor dolognak tartom (Brené Brown könyvének olvasása után) ezt kimondani, és ezzel a címkével ellátni a kapcsolat, a melegség, a gyöngédség minőségeket, amikre vágyom. 2020-ban nőként is bátorság kell hozzá, hogy ezt így megfogalmazzam és leírjam, mert nem trendi, mert túl érzelmes és túl mézés-mázos ... de vesse rám az első követ az, aki erre nem vágyik. Nekem ebben a felbolydult időszakban különösen fontossá vált a magammal és a szeretteimmel való jól bánás, a gyöngéd odafordulás, a meghallgatás, a jelenlét, amiket együttesen szeretetként hívok most, és amiknek ha a mélyére nézek, a szeretet szükségletet találom: magam és mások életének szebbé tételének az igényét. Azt is gondolom, hogy 40 évesen éppen itt az ideje, hogy újratanuljam és újrakódoljam nemcsak agyban, kognitív szinten, hanem ösztönök szintjén is, hogy mi a szeretet. Listára kerül így, bátran, SZERETET címszóval.

3. Hitelesség - ahogy legutóbb írtam, az út felénél tartok, ugyanakkor tovább szeretnék menni, még többet szeretnék megtudni a hitelességről, mert látom, hogy a világban ez egyre nagyobb érték. Más ez, mint amit régen az idősek hitelesség alatt értettek. Más ez mint lexikális tudással rendelkezni. Más ez mint hűnek lenni lefektetett szabályokhoz. Én ma már kevésbé használom a kognitív tudásomat a hiteles működéshez mint az érzelmi tapasztalataimat és érettségemet.
Számomra valahogy így hangzik a kérdés: Hogy lehetek minden pillanatban az érzéseimhez hűen, a belső tartalmaim szerint őszintén jelen magamnak és másoknak?
Miközben a saját hitelességemről megerősítő visszajelzéseket kapok, nemrég komoly pénzösszegben is kifejezhető árat fizettem egy hitelességről és bizalomról szóló leckéért valakinek, akit a mesteremnek vallottam, és aki a szememben a piedesztálról ezzel lekerült. Hogy miért? Azt látom a világban, hogy számomra a hitelesség összekapcsolódik a kíváncsiság, az őszinteség, az egyenrangúság, és az egyértelműség témákkal. Ha valaki engem nem enged be ebbe a körbe, akkor ott ellenérzésem, kételyem, viszolygásom, gyanúm támad. 

Szerencsére gyűlnek, nem várt helyekről a pozitív tapasztalások is. Két fantasztikus tanártól engem is érintő nehéz helyzetekben tanulhattam a hitelességről az elmúlt egy évben. A bőrömön. Így a bőröm alá kúszhatott a tanulás, és ezért nagyon hálás vagyok.

Szeretném ezt a témát a jövőben még tovább kutatni. Ez olyannyira fontossá vált számomra, hogy coach-identitásom további polírozására el is köteleződtem egy olyan, számomra most hitelesnek tűnő képzés mellett, ahol a csoportbeli hitelességet érintő kérdéseimre szeretnék választ kapni.

4. Elismerés - új elemként kerül a listámra, és ennek a vállalását is bátor dolognak tartom. Igenis, vállalom, hogy mind anyaként, mind feleségként, mind a szakmámban elismerésre van szükségem. Ezt árnyalja az is, hogy nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként dolgozom, és ez egy nagy különbség a tekintetben, hogy minden alkalommal nekem kell megmondanom, hogy a munkám mennyit ér, vagy tisztába kell tennem itthon, hogy vállalkozóként más ütemben élek, mint alkalmazottként a férjem. Az biztos, hogy nem szeretném, ha a szakmai vagy itthoni munkám láthatatlan, vagy evidens, vagy ingyen lenne. Akkor is, ha ez a kérés szokatlan. Én is tanulom még ezt a fajta önképviseletet, és talán pont ezért is vágyom rá ennyire: szeretném mélyen megélni az értékességemet, a világhoz való hozzáadott értékemet. És ebben megjelenik a gyöngédség mint szükségletem kielégülése iránt vállalt személyes felelősségem. 

5. Egyensúly - ezt 2020 januárjában már fölírtam, mint kívánságot erre az évre. Ehhez képest jött a COVID. Jól próbára tett engem is. A munka is nagyon ingadozó mértékben jelenik meg az életemben: például a nyár sosem telt még annyi munkával az életemben, mint idén, érzékelem, ahogy a testemnek adott figyelem is hol nagyon megvolt, hol egyáltalán nem, ezért ez a szükséglet nagy piros lámpával villog bennem. Egyensúlyozom. :) Októberben épp az új futócipőmben róva a kilométereket, ahogy erről itt is írtam. Egyensúlyozom továbbá a magánélet és a munka között, a másoknak adott és a magamnak adott idő között is. Ehhez rugalmasság is szükséges, de az egyensúly most előrébb való. Listára kerül ő is.

6. Egyenrangúság - az ítélkezés ellenében, a hatalommal való visszaélés ellenében és a coaching szemlélet, a tisztelet és a gyöngédség nyomán jelenik meg bennem az a vágy, hogy egyenrangúságot adjak és kapjak. Ott és annyit, ahol és amennyit lehet. Tudom, hogy ezt is, mint a többit, kicsiben tudom majd magam körül felépíteni. Elkötelezett és elszánt vagyok azért, hogy tegyek ennek a szükségletnek az életemben való kielégüléséért. Bátran kiállok magamért, és bátran vállalom azt is, ha nem tudok valamit. Figyelni szeretném, hogy hogyan reagálok az alá-fölérendeltségi viszonyokra.

7. Önrendelkezés - írtam már róla, s marad a listán a fentiek szerint. Figyelni, tudatosítani szeretném még ezt: mit miért is teszek, melyik cselekedetemmel éppen miért rendelkezem. Épp a fenti szükségleteket hogyan és mivel szolgálom leginkább. És a coachingban is számos lehetőséget látok még a kísérletezésre, hogy hogy támogathatom ügyfeleim önrendelkezését a legjobban. (Azt már tudom, hogy semmiképpen sem azzal, ha megmondom...)

Ahogy ránézek erre a listára, ahogy visszagondolok az előző számvetésre, és látom, ahogy haladok, cselekszem magamért, melegség és boldogság van bennem. Olyan igazi felnőttség érzés ez: a kezemben hordozom a boldogságom és végső soron az életem. 

A jelen blog sorsát mindezekkel összevetve átgondolom, és most elégedetten jelentem ki, hogy az egy éves vállalásom utolsó, befejező epizódja következik!

TE MIT TARTASZ A FÓKUSZODBAN? 

Mik a fő szempontjaid a döntések meghozatalánál, a legapróbb ügyek intézésében? Mi az, ami vezérel az életben? Mi emelkedik most ki a számodra? Ha szeretnél tudatosabbá válni a céljaidban, a hozzájuk vezető úton és főleg a cselekvésben, szeretettel várlak coachingon! Itt kérd a 60 perces ingyenes próbaalkalmat!

Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel! Ezt kétféleképpen teheted meg:
1. a Belső Hajtóerők hírlevélre feliratkozva körülbelül havonta egyszer értesülhetsz a friss blogbejegyzésekről, sőt a hírlevél-olvasók még különleges jelenlét-gyakorlatokat is kapnak tőlem, mert A jelenlét élménye teljesebbé tesz.
2. ezen a felületen fentebb is feliratkozhatsz, így keddenként egyenesen a postaládádba érkeznek a bejegyzések, de nem kapsz sem hírlevelet, sem jelenlét-gyakorlatokat.

Tarts velem! Tégy magadért!