Az ÉNidő divatja? - 11. vallomás

Divatossá és közhellyé vált, hogy kell egy kis énidő. Rohanó világban élünk, mindent gyorsan kell kitalálnunk, eldöntenünk, megcselekednünk. A sok munka között legtöbbször magunkra nem jut időnk. Az ipari társadalom a gépek megjelenésével hiába kecsegtetett nagyobb emberi szabadsággal, aztán az információtechnológia forradalma hiába segít nagyobb hatékonysághoz, gyorsabb ügyintézéshez, mégsem tudok erre a gyorsulási folyamatra maradéktalan örömmel tekinteni.
Rengeteg lehetőség nyílik az énidőre, de valóban divatos-e, valóban van-e rá igény?



HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT...

...sok verset írtam, volt egy naplóm, amibe rendszeresen írtam, és nem volt mobiltelefonom. Még a barátomat is az utcai telefonfülkéből hívtam fel az albérletemből, ahol nem használhattam a vonalas készüléket.
Egy hete a Normafán a gyerekekkel bringáztunk, és az ott álló telefonfülkéről kérdezték, hogy mi az. Húsz éve nem gondoltam volna, hogy ezt fogom magyarázni. Napi szinten látják a kezemben a mobiltelefont, miközben én fotózok, és aztán küzdök a tárhellyel.

Ha nagyon általánosan szeretném megfogalmazni, hogy mi is okoz problémát nekem ebben a gyorsulásban, hát ez: a kényelmi funkciók használata közben folyamatosan küzdök a tárhellyel:
- betelik a fotóktól a memória,
- a betelt memória miatt már nem szinkronizálódik a férjemmel a naptárunk,
- a letöltött podcastjeimet törölnöm kell,
- a törlés idő és energia,
- miközben elfelejtem a sok teendőt, amit nem jegyeztem fel.
Eláraszt az információlavina.

ÁLLJ. KIKAPCS.

Megkönnyebbült leszek azokon a napokon, amikor tudok úgy dönteni, hogy nem viszek magammal telefont. Olyan ez, mintha a rendszeren kívülre kerülnék. És a kérdésre, hogy mi van, ha baj történik csak egy válasz tud jönni: nem fog, ügyes leszek.
A legtöbbször a gyerekeimmel szoktam párórás programot szervezni úgy, hogy nem viszem el a telefont. De sokszor az is remek érzés, ha leveszem róla a hálózatot. Önként vállalt kívülállóság ez. Önként vállalt minőségi idő a gyerekekkel.
Ritkán még az is sikerül, hogy csak magammal megéljem ezt: hazafelé a bölcsiből csak gyönyörködni az utcán a formákban, színekben, megenni egy fagyit, csak lenni, és figyelni, hogy én mire vágyom.
Mert szükségem van rá.
Szükségem van rá mint egy pohár vízre.




HOGY FÜGG MINDEZ ÖSSZE A ROHANÁSSAL?

Hát úgy, hogy a legtöbbünk fejében az az automata program fut, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét, azaz Keményebb munka = Sikeresebb = Boldogabb ember. De valóban így van-e ez?
Kutatások bizonyítják, hogy ez a nézet megdőlt, nincs alapja. Erről szól egy remek TED előadás is: az agy folyton újratervez, és minél keményebben dolgozunk és sikeresebbek vagyunk, annál magasabbra kerül a mérce. Elérhetetlenné válik a boldogság.
Ami működik, az a pozitív szemlélet. A pozitív hangulat 31%-kal magasabb teljesítményt, 37%-kal jobb eladást eredményez és az orvosok az esetek 19%-ában pontosabb diagnózist állítanak fel a fenti előadás állítása szerint. A pozitivitás hat az intelligenciára, a kreativitásra és az energiaszintünkre. 
És ahhoz, hogy pozitívabb tudjak lenni, nekem énidőre van szükségem.

MI IS AZ ÉNIDŐ?

Amikor megmossa a fodrász hajam, és az én feladatom, hogy élvezzem a fejmasszázst, a lassúságot, a figyelmet.
Amikor kinyitom a sakálfüzetemet, és kiírom magamból a fájdalmakat, majd empátiával magamhoz fordulok, és kibogozom, hol és mikor keletkeztek, és azt is megtudom a cselekvő énemtől, hogy mit tehetnék ma magamért, hogy adasson, amire szükségem van.
Amikor megnézek egy rövid filmet, és önreflektív módon kihámozom, hogy mi számomra most a legfőbb üzenete.
Amikor a kagylókból és mozaikokból tükröt alkotok, tervezek, és két kezemmel viszem fel egyesével a darabokat csemperagasztóval, és közben képzeletben úgy úszom a tengerben, mint amikor megálmodtam ezt a képet.
Amikor a légzésemre figyelek, amikor pár percre jelenlét-gyakorlatot végzek. (Ha feliratkozol a hírlevelemre, ez hozzád is eljuthat.)
Amikor a mozgásomra és a közben születő testérzeteimre figyelek, és analógikusan értem meg őket, az életem rezdüléseiként.
Amikor a családi kirándulás közben lemaradok jó nagy távolságra, míg csend vesz körül, és tíz percig gyönyörködöm az erdő illatában, formáiban, színeiben.
Amikor a számomra legfőbb értékeken elidőzve írok, belső párbeszédet folytatok, és a blogbejegyzéseken keresztül ennek az énidőnek még látható rétegei is lesznek.
És a tárhely tágulni kezd.

Neked mi az énidő? Mikor kerülsz önmagad fókuszába?



Az énidő az a figyelmi tér, amikor a középpontba én kerülök. Az önmagammal kapcsolódás során lehetőségem nyílik a saját figyelmemmel feltöltődni. Megértést és meghittséget élek meg abból, hogy magamra vagy tapasztalásaimra reflektálok. Ugyan a szó szigorú értelmében ez idő, mégsem a hosszúsága, hanem a mélysége határozza meg számomra azt az élményt, ahogy az idő mint egy lufi belülről kitágul, és ezzel arányosan feltölt. Mintha egy ráncfeltöltő kezelés simítaná ki az arcbőrömet.
Ez a feltöltöttség olyan energiatöbbletet jelent, ami pozitívabbá, kiegyensúlyozottabbá tesz. Belül béke születik, és ez a folyton rohanó cselekvő ember is figyelmet kap bennem.

Az énidő megélése után sokkal energikusabb, kreatívabb, lazább vagyok. Az elmaradásaimra is optimistábban tekintek és jellemzően hatékonyan, gyorsan tudom a legfontosabbakat kipiálni a töltődés után. És ez sikerességben is, de elégedettségben teljesen egyértelműen mérhető. Bizonyos, hogy boldogabb vagyok.



TE MEGADOD MAGADNAK? 

Ha szeretnél több figyelmet és kapcsolódást magaddal, szokássá alakítanád a töltődést, jelentkezz be hozzám coachingraItt kérd a 60 perces ingyenes próbaalkalmat!

Ha segítő szakmában dolgozol, ezen a workshopon adhatsz magadnak szakmai énidőt, miközben ránézhetsz kapcsolati működésedre: Mitől működik? A segítő kapcsolat.

A következő bejegyzés is az énidőről fog szólni, de munkahelyi szempontból. Milyen az egészséges munkahely, mit tehetünk mentális egészségünk megóvásáért és néhány tipp a munkahelyi énidőre. Kísérj el, és tanulj magadról!

Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel. Ezt kétféleképpen teheted meg:
1. a Belső Hajtóerők hírlevélre feliratkozva havonta egyszer értesülhetsz a friss blogbejegyzésekről, sőt a hírlevél-olvasók még különleges jelenlét-gyakorlatokat is kapnak tőlem, mert A jelenlét élménye teljesebbé tesz. (Ha most iratkozol fel, akkor is eléred a feliratkozást követően az első hírlevelet a jelenlét-gyakorlattal.)
2. ezen a felületen fentebb is feliratkozhatsz, így keddenként egyenesen a postaládádba érkeznek a bejegyzések, de nem kapsz sem hírlevelet, sem jelenlét-gyakorlatokat.

Tarts velem! Tégy magadért!




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

COVID-mérleg - veszteségek és nyereségek - 51. vallomás

Vállalkozónak lenni - KIHÍVÁSOK - 49. vallomás

MI FONTOS MOST? SZÜKSÉGLETEIM TOP 7-ES LISTÁJA - 53. VALLOMÁS