VAN kapcsolat! - 5. vallomás

A számomra jelenleg legfőbb értékek, vagy szükségletek TOP 10-es listáján az eddig tárgyalt érthetőség, egyértelműség, hitelesség és személyes felelősségvállalás mellett szerepel még, és hátra van a kapcsolat, a támasz, a következetesség, a rugalmasság, a természetesség és az önrendelkezés. 

Mielőtt továbbmegyünk, kíváncsi vagyok, neked vajon mi van a listádon? Mi az a tíz legfontosabb dolog, ami mostanában az életedben, ebben az életszakaszodban mozgat - tudva azt, hogy változó helyzetek, életszakaszok változó értékeket hoznak és kívánnak?
Szánj pár pillanatot arra, hogy végigfuttatod ezt magadban!
Mik a visszatérő kéréseid kulcsszavai?
Mik a leggyakrabban előforduló érzéseid mozgatórugói?
Mi adja a cselekvések lendületét?

Ezen a listán keresztül is kapcsolatba kerülhetsz magaddal és talán velem is. Mert nekem is van listám, meg neked is van, és lehet, hogy van közös metszet. Az is lehet, hogy nincs.
Kíváncsi vagyok, hogy a te listádon szerepel-e a kapcsolat!



VÁLTOZÓ KAPCSOLATOK - VÁLTOZÓ SZEREPEK

Számomra a kapcsolat különösen fontos értékké vált az elmúlt években, és hiszem, hogy ez nemcsak azért van, mert társas lény vagyok. Korábban is az voltam, csak kevésbé voltam ennek tudatában, kevésbé voltam magamnak a tudatában. Most már azt gondolom, hogy a kapcsolataimban mutatkozom meg igazán. Mást jelentek neked, aki olvassa ezt a bejegyzést, és mást a gyermekemnek, mást a kliensemnek és mást a barátaimnak. És még a sokféle barátomnak is mind mást jelentek. És ez így van jól. Sokfélék, színesek vagyunk önmagunkban is. A kapcsolatainkon keresztül létezünk. Az a változó lény vagyok, aki a különféle kapcsolataiban különféle színeit meg tudja mutatni, meg tudja élni. A megjelenő minőségek együttese érik bennem össze ÉN-né, azzá az emberré, aki vagyok: Csordás Izabellává. 

Az életem egy korábbi időszakában volt egy bossy arcom: teljesítményorintált főnökként, volt egy lázadó arcom: iránymutató, kreatív, új megoldások után kutató vezetőként, aztán a saját főnököm felé volt egy remek munkaerő, minden kérést teljesítő jókislány arcom, volt egy inspiratív, értelmet adó példakép arcom, volt egy hátizsákos turistaként egyedül útnak induló kalandornő arcom és volt egy ízig-vérig nő arcom. 


Ma másféle kapcsolatokon keresztül létezem és élem a mindennapjaim. Ma van bennem egy megtartó anya, egy kreatív ötletgazda, egy megértő barát, egy rendfenntartó és logisztikus feleség, egy szigorú élelmezési felelős, és van bennem kíváncsi tanuló, figyelő-jelenlevő coach, és van bennem a gyökereivel a földből és belülről táplálkozó fa is.



Mennyire más ez, igaz? És mennyire más voltam 25 éve. 
Nemrég hazamentem Komáromba a 25. általános iskolai osztálytalálkozómra. Nagy hatással volt rám ez a találkozó, az, ahogy ott jelen tudtam lenni, ahogy változunk, és ahogy ebben a változásban együtt tudtunk lenni. Erről itt írtam.

NÉGY MEGFIGYELÉS

Az osztálytalálkozónkon kedves osztálytanítóm meghatódva beszélt a szembenézés fontosságáról. Azt hiszem, azért olyan fontos ez nekünk, mert a tekinteteten keresztül igazán láthatóvá válunk. Így kerülünk kapcsolatba: így adunk valamit oda, és fogadunk be igazán valamit a másikból. Ahogy Laci bácsi mondta: amíg egymás szemébe tudunk nézni, addig nincs baj. Ez is egy kapcsolódási lehetőség.

De nemcsak a tekintetünkön keresztül kerülhetünk kapcsolatba. Mióta tudatosan figyelem a saját kapcsolati mintáimat és kapcsolati működésemet, több érdekes felfedezést tettem. Ezek felszínre hozatala javarészt a mozgásos önismereti munkámhoz (weight flow contact és kontakt tánc) kapcsolódik, ahogy a mozgásmintámról elkezdek analógikusan kapcsolódási mintaként gondolkozni, és nehéz helyzetben már gondolati síkon is mozgásos megoldást keresek, rengeteg könnydséget és inspirációt kapok. A coaching és az erőszakmentes kommunikáció gyakorlása pedig magamon tartja az elemlámpa fényét, pontosodnak a mélységek. Ezek az én eszközeim. A legfőbb felfedezéseim pedig a következők:

Első megfigyelés: a kapcsolat kialakulásának van egy nélkülözhetetlen hozzávalója: a kíváncsiság. Az a kíváncsiság, ami bennem a kapcsolat szándékát, irányát, sebességét táplálja, ami gravitációs erőként ott tartja a figyelmem a másik emberen. 

Második megfigyelés: számomra a kapcsolathoz közvetlenség, személyesség szükséges. Értetlenséget, belső feszültséget tapasztalok legtöbbször, ha a híradó híreiről, egy tegnapi filmről, vagy az időjárásról van szó. Akkor is, ha egyébként érdekelnek. Ezek nem olyan dolgok, amik téged és engem összekötnek. Ezek vannak, nélkülünk is. Számomra a kapcsolatban van egy megnyílás, befelé is, magamban is és kifelé is, feléd is. Hirtelen rengeteg tér keletkezik bennem, rengeteg lehetőség csillan meg. És a kíváncsiság szépen elvezet minket ebben a térben egy felfedezőútra. Egy közös útkeresésre.

Például izgalom van bennem, ahogy egy fél éve megismert családdal párhuzamosan gondolkodunk azon, hogy milyen jó lenne együtt eltölteni pár napot, gyerekekkel, mert élvezzük egymás társaságát. Már vannak ötletmorzsák, helyszínopciók, és ennek a közös tervezésnek, amiben együtt vagyunk, van egy intimitása, egy meghittsége. Ezért tudom, hogy élő ez a kapcsolat.

Harmadik megfigyelés: meglepő felfedezés volt, hogy az intimitásnak egy kapcsolatban vannak fokozatai, és nekem, aki nagyon taktilis, kinesztetikus vagyok, azaz nagyon szeretek érinteni, a legbensőségesebb kapcsolataimban mégsem ez az első lépés. Az érintés meghittségét megelőzi a szó meghittsége. Szívből akkor tudok ölelni, ha tekintetben és szavakban is megszületett már a melegség közöttünk. 
Biztos vagyok benne, hogy ez mindenkinél máshogy működik.



Negyedik megfigyelés: a bennem létrejövő változás igazi bizonyítéka az, hogy a kapcsolatrendszerem megmozdul, átrendeződik. Ez szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy a korlátozó hiedelmek lebontásához nemcsak egy nagy adag elszántsággal kell rendelkezni, hanem megfelelő támogató közeggel is. Azaz ha eddig a főbb kapcsolataimban az önbizalmamat tépázták, pusztán belső programozással nem fog felépülni az önbizalmam. Szükségem lesz drukkerekre is. 
Az elmúlt évben egy belső átrendeződés folyományaként egy hosszú, nagy nyílás indult meg bennem. És a kapcsolati hálóm is megsokszorozódott. Mintha egy pók gondosan szőné a hálóját minden nap, vagy mint a fa ezerfelé futó gyökerei - elképesztő megtartó erőt jelent ez a kapcsolati háló nekem.


EGY FONTOS MONDAT

Mentálhigiénés tanulmányaimból van néhány mondat, ami felkiáltójelként él bennem azóta is tovább. A kapcsolatokról beszélve az egyikük bennem kiabálva idekívánkozik: Ami kapcsolatban romlott el, az kapcsolatban tud gyógyulni.

Mi lehet egy kiemelkedő példa erre az én életemből? A legmeghatározóbb kapcsolatom: az anyámmal való kapcsolatom. Azt gondolom, hogy gyerekként sok hiány maradt bennem. Most nem az számít, hogy miért. Hanem az, hogy hogyan tovább?
Anyaként komoly belső munka van mögöttem az elmúlt hét évben, és biztos vagyok benne, hogy még nem fejeződött be. Ma azonban jól vagyok. Az a melegség- és meghittségtank, ami legmeghatározóbb korai kapcsolatomban szinte fekete lyukként tátongott bennem (és hangsúlyozom, hogy ez az én megélésem, az én érzékenységemmel), lassacskán feltöltődött - ott kezdődve, hogy az újszülött babám láthatásáért és karbavételéért is napokig küzdöttem évekkel ezelőtt, hogy haragudtam rá, ha sírt és nem tudtam megvigasztalni, addig, hogy az itthon született második gyermekem számára sokkal több melegséget tudok szívből adni az együttalvás által és örömmel adok sokkal nagyobb teret a mindennapi próbálkozásaiban - mint egy őt távolról védő kerítés. Ahogy a jelenben megtanulok egyszerre a gyermekeimmel és magammal őszintén lenni, és ölelésbe kerülni, úgy gyógyulnak bennem a pár évvel ezelőtti és a sok-sok évvel ezelőtti érzetek is.


MIT JELENT A KAPCSOLAT?

Mindezek után nem meglepő talán, hogy számomra a kapcsolat a közöttünk lévő energiaáramlás érzékelése és annak biztosítása. Illetve a magammal való kapcsolat esteén a bennem lévő energiáramlás érzékelése és annak biztosítása.
Kapcsolatban lenni annyit jelent, mint érzékenyen, válaszra készen jelen lenni és meghallani a környezetem (önmagam, egy másik ember, egy csoport) jelzéseit, reagálni.
Egy összhang állapot, ahol minden muzsikus külön jól kivehető.
Egy torzítatlan létezés, ami az áramlásban, az erőszakmentesen megvalósuló lehetőségek terében megfigyelhető.

"Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában."
Weöres Sándor: A teljesség felé (részlet) 

TE HOGY VAGY KAPCSOLATBAN?

Ha szeretnéd tudatosabban ápolni a kapcsolatot magaddal, és alakítani a kapcsolatrendszeredet, jelentkezz be hozzám coachingra
Itt kérd a 60 perces ingyenes próbaalkalmat! Coachként úgy tartom veled a kapcsolatot, hogy az időpontunk előtt már eszembe jutsz, és megpróbálom felidézni mindazt, ami korábban a folyamatunkban történt, hogy lelkileg felkészülhessek a találkozásunkban rejlő lehetőségekre. Ahogy az időpont közeledik, kiürítem a fejemet, hogy benne a te gondolataid, és a nekik járó figyelem kaphasson teret, így az érzékelésemet is finomra hangolom. A találkozásunk idején pedig lélekben is veled vagyok.

Ha segítő szakmában dolgozol, ezen a workshopon nézhetsz rá kapcsolati működésedre: Mitől működik? A segítő kapcsolat.

A következő bejegyzésben a támaszról olvashatsz. Kísérj el, és tanulj magadról!

Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel. Ezt kétféleképpen teheted meg:
1. a Belső Hajtóerők hírlevélre feliratkozva havonta egyszer értesülhetsz a friss blogbejegyzésekről, sőt a hírlevél-olvasók még különleges jelenlét-gyakorlatokat is kapnak tőlem, mert A jelenlét élménye teljesebbé tesz.
2. ezen a felületen fentebb is feliratkozhatsz, így keddenként egyenesen a postaládádba érkeznek a bejegyzések, de nem kapsz sem hírlevelet, sem jelenlét-gyakorlatokat.

Tarts velem! Tégy magadért!





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kímélet - 19. vallomás

Anyaságom anyám szemében - 34. vallomás

Én mint ügyfél - a coachom szemében - 35. vallomás