Mozgástér a karanténban 5. - 32. vallomás

System breakdown - a rendszer leállt.
Múltkor kimerültem, lehet, hogy az én változásgörbém nem normális? Legalább is nem így ível felfelé. Kis szívrohamokat élek át.
Az EKG jelez: lent-fent-lent-fent-lent-fent...
Hát jöjjön ide egy olyan kép, ami a hintában készült.



MIK A FŐBB LENTEK ÉS A FŐBB FENTEK?

Nekem is segít a rendszerezés, ha átlátom ezt a térképet, amin öntudatlanul lépkedek. Már kezdem is kapizsgálni, ahogy ennek nekiállok, hogy mihez fog ez hasonlítani: egy jó kis tanulási görbe: éppen benne vagyok a tudatos nemtudás szakaszában, majd a tudatos tanulás/tudás szakasza jön, remélem, majd az öntudatlan tudás, amikor már minden csípőből, ösztönből fog működni. A járványhelyzet végére? Micsoda inspiráló cél! De most ne rohanjunk így előre, ahogy mondtam, a tudatos nemtudásban vagyok benne: hát ez az, ami NEM működik :( Jelez a rendszer.

LENTEK

1. Figyelemmegosztás hosszú ideig sokfelé
A kisfiam az elmúlt négy hétben kétszer is elveszett.
Múlt héten az erdőben jártunk a gyerekekkel, együtt játszottunk, aztán  megnéztünk a kislányommal egy táblát, és mire visszafordultam, a fiam sehol.
10 percre megállt bennem az ütő. 10 perc kétségbeesés, ezer lefutott szcenárió a fejemben.
Hívjam a rendőröket? Hívjam az otthondolgozó férjem?
A kislányom is kétségbeesett. Ketten kétfelé futottunk. Bekiáltottuk az erdőt. A kevés arra járó csodálkozó, kérdő tekintettel nézett ránk.
És egyszer csak egy kis hang megszólal a sűrű bokoraljban.
És jön felénk, eszegeti a sósperecet a kezében tartott zacskóból.
Arcán béke és nyugalom.
Köszöni, ő jól van.
Csodálkozva nézi a könnyező szemeimet.
Anya, jól vagy?
Igen, kisfiam, már jól vagyok.

Ez a helyzet eszembe juttatta azokat a pillanatokat, amikor nagyon fáradt vagyok, és közlekedem: többször elmondom magamban, hogy meg kell állnom a pirosnál, hogy jöhet autó, hogy én most lassú vagyok. Ott már megvan az önsimeretem és a rutinom. A karanténban még nincs, és a kisfiam is alakul, változik, kísérletezik. Nem tudtam a környezet és az ő változásait is egyszerre lekövetni a bennem zajló kimerülésben.

No multitasking PLÍZ! Sem osztott figyelem!
Tiszta helyzeteket, egyszerre egy feladatot!



2. Elvárásháló
Akármennyire is elfogadó és befogadó és optimista szeretnék lenni, a bennem lévő elvárások nem kapcsoltak ki, sőt csak megterhelik a kapcsolataimat, frusztrálttá tesznek engem és még jobban megnehezítik a kapcsolódásokat. Pedig pont az összetartozás- és intimitásigényem nőtt meg paradox módon ebben az összezártságban.

Igen, mind nehéz helyzetben vagyunk.
És amikor TŐLE elvárok, akkor tudnom kell, hogy Ő is nehéz helyzetben van: valószínűleg kevésbé érzékenyen az én szükségleteimre, jelzéseimre, kéréseimre.
Most valahogy megengedett lett befelé lenni, és ezzel meg kell tanulni együtt élni.
Az Ő befele levésével is!

Többet kommunikálni, többet kérni, és legfőképpen többet adni.
Ez most egy hatalmas nagy tanulás!
Többet adni.

FENTEK

1. Kreatívország
Együtt lenni, kitalálni, ötletelni, könyvet bújni, csigát festeni, emlékeket rajzolni, eltáncolni, napirendet alkotni, kertet rendezni, kerítést foltozni, ültetni, csíráztatni, használt bringát találni, naplót írni, szép pillanatokat fotózni, műalkotássá válni, stb.

Minden napban van valami kreatív, és ez elképesztő energia - a gyerekekkel együtt megélve, magamban megélve. Értük is, értem is örülök.

Ez az alkotó energia pedig rengeteg lehetőséget tartogat!
S a tavasz ingerli, kéri, hívogatja.



2. Imádom a társaságom
Ha rég nem voltam egyedül (például már egy hete), akkor hiányzom magamnak.
A legszebb karanténpillanataimban nőnek a gyökereim: az egyedül mozgásban, táncban, anyakimenős sétában feltöltődöm önmagammal.
Ebből tudom az egészet megtartani. Visszatérnek a mozgások a sétámon, a pontosítás, a robotikus tánc a gyalogjárdán és a gyepen, akkor is ha mellettem fiatal suhancok elvonulnak és nevetnek rám (rajtam?). Kit érdekel, ha nem tetszik, hordj maszkot :) és maradjotthon.

MIT ÜZEN MINDEZ?

Hogy lehet ezt összegezni?

Lent van a feszültségtűrés, az összetartozásélmény és az intimitásszint, miközben tudom, hogy többet kell adnom.
Fent van az alkotó, kreatív energia, a nyílás, és paradox módon az egyedüllét, a záródás is.
Lüktetve: lent-fent-kint-bent
Egyszerre lent-fent-kint-bent
Ritmus.
Talán ez a karantén ritmusa most bennem:
fent
lent
kint
bent

Ízlelem.
És tudatosítom, hogy ez most történik.
Belül.
És kívül is.
Maradok optimista: a változásgörbém nem egyenes, de van esélyem arra, hogy lapuljon.
Jók a munícióim: van kreativitás, befelé figyelés. Az alapok stabilak.
Építkezek.


Ez a folyamat így ment bennem tovább.

NEKED MIT ÜZEN A MŰKÖDÉSED?

Ha ránéznél az elmúlt egy hónapban megélt élményekkel és tudatosan lépnél tovább, hívd segítségül a coachingot, és jelentkezz be hozzám! Itt kérd a 60 perces ingyenes próbaalkalmat!

Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel! Ezt kétféleképpen teheted meg:
1. a Belső Hajtóerők hírlevélre feliratkozva havonta egyszer értesülhetsz a friss blogbejegyzésekről, sőt a hírlevél-olvasók még különleges jelenlét-gyakorlatokat is kapnak tőlem, mert A jelenlét élménye teljesebbé tesz.
2. ezen a felületen fentebb is feliratkozhatsz, így keddenként egyenesen a postaládádba érkeznek a bejegyzések, de nem kapsz sem hírlevelet, sem jelenlét-gyakorlatokat.

Tarts velem! Tégy magadért!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mozgástér a karanténban 2. - 29. vallomás

Anyaságom anyám szemében - 34. vallomás

Vállalkozónak lenni - A KEZDETEK – 48. vallomás